Szabolcstörténete az Árpád-korba nyúlik vissza. Anonymus, a híres történetíró szerint Szabolcs vezér Előd fia volt, és a csák nemzetség is tőle származik, sokan a honfoglalók második atyjának nevezik. A Szabolcs név szláv eredetű, és a Magyarok Krónikájában és a Képes Krónikában is előfordul. Hazánkban és a környező országokban is találunk Szabolcs nevéhez kötődő településeket. Pécset egyébként honfoglalás kori települések övezik (Üszög, Ürög, Vajta). Meglepő, hogy a kis településen megtörtént ásatásokról, az ott fellelt kincsekről milyen kevesen tudnak, pedig a kis település mindössze 15 kilométerre fekszik Pécstől. Mecsekszabolcs legrégebbi régészeti emléke a kőkorszakból való, s a Lengyel-kultúra nyomai is fellelhetők a településrészben. A mai újtemető és az ettől délre eső terület fekvése alapján, ezt a telepet említik a mecsekszabolcsi "elpusztult földvárként" a szakirodalomban. Az 50-es években a mecsekszabolcsi régi temető mellett, pinceásáskor feltehetően 10-11. századi sírokat találtak. Az elkallódott leletek között gyöngysor, kardmarkolat, zabla és kengyel is volt, emellett ló csontok, melyek lovas temetkezésre utalnak. A település eredetlegendája is e korhoz kötődik, Szabolcs vezér emléke máig megmaradt a helyi mondákban. Mecsekszabolcs első írásos említése 1058-ból származik. 1290-ben a pécsi káptalan által állított (egyházi) nemes tanúk között szerepelnek 
szabolcsiak, más környékbéli nemesek közt felsorolva. 1554-ből ismerjük név szerint az itt lakókat, a török adóösszeírásokból. Ekkor 24 család élt összesen a településen. 1620-ban már említik az újjáépült templomot. A település címerében látható szőlőfürt nem véletlenszerű, első említése az itteni szőlőművelésnek a 16. századból származik. A pécsi borvidék emlegetett borai között a szabolcsi fehérborról a 19. században is elismerően szólnak a múlt feljegyzései. Bár már korábban folytatott a Székesegyházi uradalom szénkitermelést a településen, 1868-ban a Dunai Gőzhajózási Társaság a szénvidék legértékesebb területet bérelte ki. 1937-ben nehéz gazdasági helyzetben az elégtelen bér és a nyomorúság hatására február 23-án a vasasi bányakerület munkásai ellenállásba vezették a bányászokat. A szabolcsi csendőrőrs a szabolcsi temető mellett a Csertetőn tartóztatta fel a tömeget és a munkások közé lőtt. A helyszínen több bányász is meghalt, erről emlékezik meg aBányászvértanúk Emlékműve.Tíz falu templomaként Szent István idejében épült aSzent Mihály Plébánia Templom1724-ben Nesselrode gróf püspök és Kapucsy György helynök bőkezűségének köszönhetően újult meg. Mecsekszabolcs központjában tekinthető meg a fent említett templom, a Fő tér, a felújított Lelovics-kert, és a Szabolcs vezér emlékműve. A helyi legendák igazán csak helyben élnek, itt értékesek. ifj. Lebedy János helytörténész, több éves kutatásaiból különböző történetekkel, legendákkal bizonyította be, hogy Mecsekszabolcs valóban honfoglalás kori település. Természetesen a különböző elmondások, történetek, etimológiai magyarázatok egymásnak ellentmondók is lehetnek, és a Szabolcsfalu név eredete is lehet többféle.
