MECSEKSZABOLCS

Szabolcstörténete az Árpád-korba nyúlik vissza. Anonymus, a híres történetíró szerint Szabolcs vezér Előd fia volt, és a csák nemzetség is tőle származik, sokan a honfoglalók második atyjának nevezik. A Szabolcs név szláv eredetű, és a Magyarok Krónikájában és a Képes Krónikában is előfordul. Hazánkban és a környező országokban is találunk Szabolcs nevéhez kötődő településeket. Pécset egyébként honfoglalás kori települések övezik (Üszög, Ürög, Vajta). Meglepő, hogy a kis településen megtörtént ásatásokról, az ott fellelt kincsekről milyen kevesen tudnak, pedig a kis település mindössze 15 kilométerre fekszik Pécstől. Mecsekszabolcs legrégebbi régészeti emléke a kőkorszakból való, s a Lengyel-kultúra nyomai is fellelhetők a településrészben. A mai újtemető és az ettől délre eső terület fekvése alapján, ezt a telepet említik a mecsekszabolcsi "elpusztult földvárként" a szakirodalomban. Az 50-es években a mecsekszabolcsi régi temető mellett, pinceásáskor feltehetően 10-11. századi sírokat találtak. Az elkallódott leletek között gyöngysor, kardmarkolat, zabla és kengyel is volt, emellett ló csontok, melyek lovas temetkezésre utalnak. A település eredetlegendája is e korhoz kötődik, Szabolcs vezér emléke máig megmaradt a helyi mondákban. Mecsekszabolcs első írásos említése 1058-ból származik. 1290-ben a pécsi káptalan által állított (egyházi) nemes tanúk között szerepelnek szabolcsiak, más környékbéli nemesek közt felsorolva. 1554-ből ismerjük név szerint az itt lakókat, a török adóösszeírásokból. Ekkor 24 család élt összesen a településen. 1620-ban már említik az újjáépült templomot. A település címerében látható szőlőfürt nem véletlenszerű, első említése az itteni szőlőművelésnek a 16. századból származik. A pécsi borvidék emlegetett borai között a szabolcsi fehérborról a 19. században is elismerően szólnak a múlt feljegyzései. Bár már korábban folytatott a Székesegyházi uradalom szénkitermelést a településen, 1868-ban a Dunai Gőzhajózási Társaság a szénvidék legértékesebb területet bérelte ki. 1937-ben nehéz gazdasági helyzetben az elégtelen bér és a nyomorúság hatására február 23-án a vasasi bányakerület munkásai ellenállásba vezették a bányászokat. A szabolcsi csendőrőrs a szabolcsi temető mellett a Csertetőn tartóztatta fel a tömeget és a munkások közé lőtt. A helyszínen több bányász is meghalt, erről emlékezik meg aBányászvértanúk Emlékműve.Tíz falu templomaként Szent István idejében épült aSzent Mihály Plébánia Templom1724-ben Nesselrode gróf püspök és Kapucsy György helynök bőkezűségének köszönhetően újult meg. Mecsekszabolcs központjában tekinthető meg a fent említett templom, a Fő tér, a felújított Lelovics-kert, és a Szabolcs vezér emlékműve. A helyi legendák igazán csak helyben élnek, itt értékesek. ifj. Lebedy János helytörténész, több éves kutatásaiból különböző történetekkel, legendákkal bizonyította be, hogy Mecsekszabolcs valóban honfoglalás kori település. Természetesen a különböző elmondások, történetek, etimológiai magyarázatok egymásnak ellentmondók is lehetnek, és a Szabolcsfalu név eredete is lehet többféle.

Szóljon hozzá!


Biztonsági kód
Frissítés

Szervezetünk támogatói

 

EU zaszlo text CMYK hutamogatok

Pécs MJV. Önkörmányzata
Miniszterelnökség
Nemzeti Együttműködési Alap Társadalmi Felelősségvállalás Kollégiuma
Betlen Gábor Alapkezelő Zrt.

Elnyert támogatások 2016.
Elnyert támogatások 2017
Elnyert támogatások 2018