A Pécsi Országos Színházi Találkozó (POSzT) programsorozatához nagyszerűen illeszkedő könnyű nyáresti sanzon estre voltak hivatalosak az Origó-Ház Alkotóműhelyébe ellátogató vendégek péntek este. Nyikos Rózsa énekes állított össze egy csokorra valót magyar és külföldi slágerekből. Rózsa már nem először csillogtatta meg előttünk tudását, hisz számtalan programon volt már meghívott vendég. Ezeken a programokon és az éves műsor összeállításnál mindig felvetődött a gondolat, jó volna már egy önálló esttel jelentkeznie, hiszen repertoárjából egy egész estet betöltő, színvonalas produkciót lehetne összeválogatni. Szerencsére a gondolatból tett lett, és pénteken felcsendülhetett a műsor bevezető dallama.
A zenés előadás előtt Balázsné Pecze Gyöngyi vezette CINKE Klubban az összegyűlt vendégsereg beszélgethetett, és örömmel fedeztünk fel eddig még nem látott arcokat, akik a sok jó program hírére látogattak el hozzánk. Igazán jó kis beszélgetés, műhelymunka alakult ki, bizonyítva, hogy szükség van az ilyen kötetlenebb fajta szórakozásra is. Gyöngyi magabiztosan vezette a műhelymunkát, ügyesen terelve a beszélgetés fonalát. Hamar eltelt az óra, s a végére még egy csattanó is maradt, a klubvezető elszavalta Garai Gábor: Bizalom című versét, mely mű előadásáért nemrégiben kiemelt arany fokozatú versmondó minősítést kapott! Köszönjük és gratulálunk!
A vers után következett a fő programrész.
Ha én rózsa volnék… Ezzel a találó és sokat mondó címmel lett meghirdetve a program, ahol Bartalovics Zoltán, a CINKE Program művészeti vezetője vállalta a szóvivő szerepét. Természetesen a felvezető beszélgetésben szó volt az előzményekről és az önálló est létrejöttének állomásairól. Kiderült, Rózsa már egy ideje foglalkozott a gondolattal, hogy műsorával felkeresi az olyan intézményeket, melyek lakói nem tehetik meg, hogy súlyos forintokat költsenek minőségi kultúrára, lehetőségük sincs eljutni hasonló programokra, viszont igényük lenne rá! Nemes gondolat, reméljük pozitív fogadtatása lesz az elgondolásának.
Rózsa erre az estére nem érkezett egyedül. A program színesítéséhez Balázsné Pecze Gyöngyi – verssel, Tánczos András – verssel és prózával és Fidrik János – énekkel járult hozzá. Ismert dallamok csendültek fel, és a közönség a refréneket együtt dúdolta az előadókkal.
Az énekes és prózai részek remekül illeszkedtek egymáshoz, élvezetes egésszé kerekedve a műsor végére. A későbbiek folyamán el lehetne gondolkodni hasonló színes összeállítás bemutatásán akár a már említett jótékonysági fellépések alkalmával.
Hamar elszállt az idő és mindenki remekül szórakozott! Zárásként – mi más -felcsendült a Ha én rózsa volnék… című sláger melyet mindannyian együtt énekeltünk.
Az emlékplakettek és az ajándékok átadása utan remek beszélgetés alakult ki a már előkészített uzsonnás asztal mellett!
