Ami a túrázás rajongóinak kedvenc hónapja, ugyanis sokak véleménye szerint az erdő ilyenkor mutatja a legszebb arcát. Magyarország leghíresebb útvonalát, az Országos Kéktúra vonalat is ellepik a természet szerelmesei.

A 2500 km hosszú útvonal a zempléni Hollóházától egészen a kőszegi Írott-kőig tart, érintve Kőszeg-Kemeneshátat, a Balaton-felvidéket, a Bakonyt, a Vértest, a Pilist és a Budai-hegységet, a Börzsönyt, a Mátrát és Bükköt, valamint a Zempléni-hegységet és a Cserehátot.

Az túra útvonal története egészen az 1930-as évekig nyúlik vissza, amikor is 1938-ban Szent Istvánkirály halálának 900. évfordulójára készült el az akkor még 910 km-es út, dr. Cholnoky Jenő– a Magyar Turista Egyesület elnöke – kezdeményezésére. Sümegtőla Nagy-Milicig a kék jelzést10 év alatt (1928-1938) festették fel a Kinizsi Enciánszakosztály turistái. 1937-ben a Magyar Turista Szövetségvándorgyűlésén, Bugaconszületett meg a határozat, hogy a Szövetség fennállásának 25. évfordulóját 1938-ban az Országos Kék út megnyitásával ünnepli meg. A nyitótúrát Szent Istvánturistavándorlásnak keresztelték el. A mozgalom eredeti kiírása szerint öt évente tartottak volna jubileumi túrákat.

A második világháborút követően 1952-ben – az akkori „MHK (Munkára, Harcra Kész)” illetve az „Ismerd meg hazánkat” mozgalom keretében – keltették új életre a mozgalmat. A Budapesti Lokomotív Sportkör Természetjáró Szakosztálya – Bokody József, Forgó János, Thuróczy Lajos és dr. Vízkelety László kezdeményezésére – 1952januárjában hirdette meg tagjai számára a TapolcátólTolvajhegyigterjedő, összesen 25 szakaszra osztott, 852 km-es útvonalat. Egy évvel később jelent meg az első Kék-túra füzet, a Lokomotív Sportkör 12 oldalas kis kiadványa. Ugyanebben az évben adták át Horváth Józsefnek az első jelvényt a teljesítésért, és mára már több mint 4100-an birtokolják a híres, szabálytalan négyszög alakú, formájával a végtelenbe nyúló távolságot szimbolizáló jelvényt. Három évvel később jelent meg a már térképvázlatokkal is kiegészített második füzet.

1961-re már valóban országos méretűvé vált a mozgalom, és megalakult az MTSZ (Magyar Természetbarát Szövetség) Kék-túra Bizottsága. 1964-ben, Thuróczy Lajos szerkesztésében, színes térképmelléklettel látott napvilágot a Sümegtőla Nagy-Milicigterjedő útvonal minden korábbinál részletesebb leírását magába foglaló kis kézikönyv, mely „Az Országos Kék-túra útvonala mentén” címet viselte. Később a hetvenes évekbenmeghosszabbították az utat az osztrák határ menti Velemközségig. Az évtized végén, 1979-ben Rockenbauer Pála Magyar Televízióforgatócsoportjával vágott neki az útnak, s „Másfélmillió lépés Magyarországon”címmel forgatott útifilmjük mérföldkővé vált az Országos Kék-túra történetében.

A Másfélmillió lépés Magyarországon nagysikerű országjáró túrasorozat az Országos Kéktúraútvonalán a Nagy-MilictőlÍrott-kőig, több mint ezer kilométeren.

Rockenbauer Pálfilmjétharminc éve talán az egész ország látta. Azóta többször ismételték a televízióban. A dokumentáció az Országos Kéktúraútvonalat mutatja be. A hónapokig tartó gyaloglás és forgatás alatt sok települést, számtalan tájat, szokást, érdekes embert mutattak meg azon céllal, hogy kedvet csináljanak a túrázáshoz, ill. Magyarországmegismeréséhez. A sorozatban előforduló települések, helyek, műemlékek és egyéb érdekességek történetét, nevezettégeit a helyieken túl több állandó szakértő (akik egyben a túrázó csapat tagjai is voltak) igyekezett bemutatni, név szerint: Dercsényi Balázs (műemlékek), Juhász Árpád (geológia), Paládi-Kovács Attila (néprajz) és Dr. Pócs Tamás (növénytan).

A filmsorozatot 1978-ban kezdék el készíteni. Három részben adták ki és a mai napig forgalmazzák.

Az Országos Kéktúra mellett az ország különböző tájegységein is jelöltek ki hasonló útvonalakat, így létezik Alföldi Kéktúra, A Kék Kör, valamint a Dél-Dunántúli Kéktúra. Rockenbauer Pálés csapata 7 évvel a Másfélmillió lépés Magyarországon című film elkészülte után ismét útra kelt és az akkori nyugati végpontból elindultak dél felé, hogy maguk választotta úton előbb a „Dél-Dunántúli Kék-túra” nyugati végpontját Kaposvárt, majd onnan ezen az úton végigmenve Szekszárdotérjék el „Még egymillió lépés…”megtétele után. Ez a szakasz 1989-től vált a Kék út szerves részévé „Rockenbauer Pál Dél-Dunántúli Kék-túra” néven.

A kék útvonal fenntartása komoly kihívást jelent a fenntartó Magyar Természetbarát Szövetség megyei tagszervezetei látnak el. Ők tisztítják meg a kijelölt útvonalat az aljnövényzettől. A jelzéseket a régebbi időkben még az állam festette fel, ma azonban már csak magukra számíthatnak a túrázók, így maguk festik a fák törzsére a fehér háttér előtt fekvő vízszintes kék vonalat.

1980. október 26-án a keletnémet (NDK), a lengyel, a csehszlovák és a magyar szövetségek Zakopaneban határozatot hoznak az EB (Eisenach-Budapest) vagy másnéven "Barátság" Nemzetközi hegyi túra létrehozásáról, melynek zárószakaszává válik az Országos Kék-túra keleti fele. Az évtized végére pedig, az EWV-vel kialakuló kapcsolatoknak köszönhetõen, a nyugati szakasz válik E4 keleti végévé. Az akkori tervek  messze esnek a mára megvalósultállapottól. Azóta az EB út megszûnt. Az E4 pedig magába foglalja a teljes Országos Kék-túra mellett az Alföldi Kék-túra észak-keleti szakaszát is, mely utóbbi a teljesen átdolgozott E3 út részét is képezi egyben. A 90-es éveket beárnyékoló balkáni háború miatt, az eredetileg Jugoszlávián áthaladó E7 utat is át kellett tervezni. E tekintetben pedig Kék-körünk frissen elkészült dél-magyarországi szakaszai (Dél-dunántúli Kék-túra, Alföldi Kék-túra) jöttek kapóra. Az Országos Kéktúra útvonal 1995 óta az európai hosszú távú gyalogútvonalak szerves része, ami nagy megtiszteltetés, és kihívás is egyszerre, ugyanis a színvonalat minimum tartani kell, de lehetőleg növelni különböző táblák kihelyezésével. A túra útvonal sajnos kevés külföldi számára vonzó, leginkább németek és osztrákok barangolják a tájat. Sokszor tesznek panaszt amiatt, hogy hiányoznak a megfelelő útjelző táblák, ezért a legtöbb potenciális vendéget a Szlovák útvonalak csábítanak el.

1998 nyarára elkészülnek a szlovén és a román határig tartó bekötõ utak is. A "hivatalos" beiktatás azonban még 3 évet várat magára, amig 2001-ben az Európa-túra megrendezésével az E7 magyarországi szakaszán végighalad a nagy nemzetközi vándorlás 5. számú stafétája.

Az útvonal bizonyos pontjain pecsétnyomókat helyeztek el, melyekkel az igazolófüzetbe stemplizve bizonyíthatjuk, hogy bejártuk az adott túrát. Többen buktak már le azzal, hogy gépkocsival közelítették meg az ellenőrzőpontokat. Ez term észetesen szigorúan tilos, a távot nem abroncson, négy keréken, hanem bakancsban kell teljesíteni!

A kérdés az, van-e jövője a túrázásnak a mai világban, amikor a wellnes szállodák hódítanak. Az elmúlt tíz évben az igazolvánnyal rendelkező túrázók száma folyamatosan csökken. A fiatalok inkább az extrém sportokat választják. A célközönség a középkorúak, idősek tábora, akik aktív elfoglaltságra vágynak munkájuk mellett vagy dolgos éveik után.

Túrázás tekintetében mi, baranyaiak kifejezetten szerencsés helyzetben vagyunk, ugyanis a Mecsek, a Villányi-hegység vagy akár a Duna-Dráva Nemzeti Park is több kijelölt útvonallal rendelkezik. Bakancsba hát!

Palotás Péter